Néhány érdekesség a társasági adóról a 2018-as beszámolóhoz

Közeledik a 2018. évről készített beszámolók beadásának határideje! (2019.05.31.)

Ebben a kétrészes cikkben a beszámolóhoz kapcsolódóan a társasági, valamint a kisvállalati adó alanyainak szeretnénk bemutatni néhány érdekességet.

Társasági adó

A társasági adó rendszerében, a fizetendő társasági adó meghatározása előtt figyelembe kell venni néhány növelő, illetve csökkentő tételt, most ezek közül mutatunk be párat.

1️: Csökkentő tételek

1: Fejlesztési tartalék
Ezen a jogcímen legfeljebb az adóévi adózás előtti eredmény 50%-a, maximum 500 millió forint vehető figyelembe csökkentő tételként. A fejlesztési tartalékot a lekötésének adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékében lehet feloldani tekintettel bizonyos megkötésekre. (pl. olyan eszközzel szemben nem oldható fel, amelyre nem számolható el értékcsökkenés, mondjuk egy művészeti alkotás). Amikor letelt a 4 év, a fel nem használt rész után a lekötés évében hatályos mértékkel meg kell fizetni a társasági adót, valamint a késedelmi pótlékot is. Tehát a fejlesztési kedvezmény igazából csak egy halasztott adófizetési lehetőség.

2: Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása
Ennek a kedvezményenek az összege a megváltozott munkaképességű munkavállaló bére, maximum személyenként és havonta az adóév első napján érvényes minimálbér összege. A kedvezmény feltétele, hogy az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt. Magyarul a kedvezmény igyekszik segíteni a legkisebb cégeknél is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.

3: Létszámnövelési kedvezmény
Amennyiben a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az előző évhez képest nőtt, akkor a növekmény és az adóév első napján érvényes minimálbér egész évre számított összegének szorzata számít adóalap csökkentő tételnek. A kedvezmény feltétele, hogy az adózó mikrovállalkozásnak minősüljön, valamint az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma maximum 5 fő legyen, és az adóév utolsó napján nem volt nettó adótartozás.

4: Támogatás, juttatás
Igazolás alapján a közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek nyújtott támogatás 20%-a adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető. Tartós adományozási szerződés esetén további 20% vehető figyelembe.

2️: Növelő tételek

1: Nem a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek
Azt a költségként, ráfordításként elszámolt összeget, amely nincs összegfüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel (nem a vállalkozás érdekében felmerült), növelő tételként kell figyelembe venni a társasági adóalap számításakor.

2: Alultőkésítés
A Tao. törvény szerint az adóévben ráfordításként elszámolt kamat arányos részével meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó kötelezettségeinek adóévi napi átlagos állománya meghaladja a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát. Az alultőkésítési szabályt akkor kell alkalmazni, amikor nem áll rendelkezésre elegendő forrás a működéshez, és ezért a saját tőkéhez képest jelentős külső forrásra is szükség van. Az alultőkésítési szabály célja, hogy az adófizetés megkerülését akadályozza meg, ugyanis egy veszteséges társaságnál a tulajdonosok által adott kölcsön révén a kamattal rejtett osztalékhoz jutnak.

3: Létszámnövelési kedvezmény szankciója
Amennyiben a mikrovállalkozásnak minősülő adózó létszámnövelési kedvezményt vett igénybe, akkor a támogatás igénybevételét követő 3 adóévben nem csökkenhet a létszám. Ha mégis csökken, vagy megszűnik a cég, a létszámcsökkentés és a megelőző évi minimálbér éves összege szorzatának 20%-al növelt összegét (azaz 120%-ot) kell adóalap-növelő tételként befizetni. Az így számított összeg nem lehet nagyobb az igénybevett kedvezmény 120%-ánál. Amennyiben ez a kedvezmény igénybevételre került, akkor ezt önellenőrzéssel később nem lehet megváltoztatni.

Most csak néhány dolgot emeltünk ki, jövő héten a Kiva adózással kapcsolatos érdekességekről lesz szó. Ha bármiben tudunk segíteni, keress minket bizalommal!

Az Emt Csapata